Nu, hát továbbra sem váltottuk meg még a világot és a korábban írt projektek körül forog az életünk, de némi-nemű haladás tapasztalható.
Pár napja rászoktam, hogy az esti fürcsi-szopi és valamikor ebbe ágyazottan pukiűző hasmasszázs után csak úgy bedobom a kiságyba a tomboló Dömét és ő meg kezdi megszokni, hogy ez van és elalszik. :) Ha ez már majd stabilan megy nekünk, akkor napközben is hosszabban próbálkozom ezzel a bedobom technikával, csak napközben rosszabb a helyzet, mert ha nem találom el a megfelelő fáradtsági fokot, akkor iszonyatosan dobálja magát, meg általában szegénykének egyik oldalra elbillen a kis buksija és a keze a kis teste alá szorulva csak lilul és lilul...
Tegnap tök jó fej volt este Döme. Közvetlen szopi után kitoltuk babakocsival, beültünk egy étterembe és Döme szépen végigvárta, h kajáljunk, igaz idegesen csapkodva ugyan, de nézegetett. :) Este 8 után pedig hagytuk Papit aludni, mondjuk egy és negyed óránként szopiztunk és anyán lógtunk, de egy hangunk nem volt és 11.20-kor bedőlve az ágyikónkba 5 perc alatt elaludtunk.
Ennek örömére ma elvittem Dömét bébiúszásra. Fél 10-ig aludtunk :), uh valamivel 10 előtt szopiztunk, majd egy óra múlva - kb általában eddig bírja most Döme - be a kendőbe, uh úgy számoltam, alszik háromnegyed órát, utána megint szopi és zsupsz a vízbe. No, ehhez képest du. kettő előtt én ébresztettem, h ugyan már ússzunk is egy kicsit, ha már itt vagyunk. Tanulságos volt az eset és megállapítottam, h egy könyvet vagy Pál Ferit :P hordhatnám magammal, hogy ne unatkozzak ilyen estekben ennyire egy plazaban fel-alá járkálva, majd egy padra roskadva.
Nu, hát most ilyen dömés bejegyzés lett ez és itt a vége, mert ez már csúnyán a szunya-időmből megy.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Szia Zümi!
VálaszTörlésBabával nem rendelkezőként valószínű nem kellene okoskodnom :) viszont ez a kiságyba dobálja magát, keze alá szorul, kalimpál, megüti magát dolog amennyire a tesómtól dudom, elég gyakori. ők mesélték, hogy olvasták, hogy ma kalimpálni tud a baba, és megüti magát közben vagy beszorítja a kezét-lábát valahova, akkor csöpség lévén még nem tudja, hogy az miatta van, és csak azt érzi, hogy fáj meg valaki csapkod felém meg ilyenek. állítólag erre jó, ha ilyenkor le van sorítva a keze, régen ezért voltak jók a pólyák, mert az leszorította a baba kezét-lábát a testéhez, és nem tudott vadul kalimpálni, és behergelni magát. nekem személy szerint ez elég ijesztőnek hangzik, hogy az ember kvázi lekötözi a gyerekét, de a tesómék a Sáránál próbálták, és működött, sokkal hamarabb lenyugodott, mint korábban, majd hozzászokott, hogy ha kiságyban van, akkor szuszi van, és pár alkalom után nem kellett ez a kézleszorítós módszer.
Csak gondoltam megírom, hátha van lelki erőd ilyet csinálni a Döme babával :)
amúgy nagyon cuki a baba, és helyesek vagytok úgy hárman a képen :)
puszi,
zsófi