Nehéz, munkás héten vagyunk túl. Alapvetően jól vagyunk, de újból és újból elhatalmasodik rajtunk a nátha - mindhármunkat beleértve - tegnap este váratlanul pl. Döménél tetőzött újra. :( De küzdöttünk a héten a szájpenésszel is, ami tegnapra eltűnt, de ugye egy darabig még ilyenkor gombáról lévén szó, még folyik a küzdelem. És, ez még nem elég, szegény Manó fejest ugrott az ágyról, pedig ott álltam mellette... :((( Uh volt ijedtség, sírás, nyekergés, rosszkedv, szörcsögés, küzdés az orrszívás ellen a héten elég... Nu, reméljük lesz majd jobb hét, pedig mondom, alapvetően azért megvagyunk. :)
Szerdán du. hármasban voltunk a MOM-ban (Ministry of Manpower)papírokat intézni. Naggyon nem viccelnek itten, mindkét mutatóujjamról ujjlenyomatot vettek és mindenféle iratot, adatot hatszor átnéztek. Utána kicsit sétáltunk a városban, jó volt, mert végre eddig nem látott részeket is felfedezhettem kicsit.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Drága Döme Manó, kérlek, várd meg az ugrálással, amíg jó szüleid felépítik a trambulint és a medencét az ágy elé neked...
VálaszTörléspuszi
NNN